TÉR_KÖZ

TÉR_KÖZ2021-04-25T07:41:39+00:00

A TÉR_KÖZ küldetése a közösségteremtő közterek megteremtése Budapesten.

A közterek a város nappalijaként működnek. Minőségük, méretük, elérhetőségük és használati lehetőségeik sokszínűsége meghatározza mindennapjainkat. Ott szeretünk élni, ahol az utcák sétára, bóklászásra csábítanak, és nem csak átloholunk rajtuk dolgunk után szaladva. Ahol helyi íze van az épített környezetnek, amit nem lehetne lecserélni egy másik városból vett elemekkel. Ahol ismerjük a sarki zöldségest, a kedvenc kávézónkat. Ahol a karnyújtásnyira elérhető parkban pihenhetünk, sportolhatunk.

Összefoglalva: a város élhetősége múlik közterein.

A TÉR_KÖZ PÁLYÁZAT TÖRTÉNETE

A pályázat alapját a Fővárosi Közgyűlés által 1998-ban jóváhagyott Városrehabilitációs Program és a kapcsolódó városrehabilitációs rendelet jelenti. Az önkormányzati bérlakások eladásából és a főváros saját forrásaiból létrehozott pénzkeretet korábban javarészt önkormányzati tulajdonú bérlakások és társasházak felújításának támogatására fordították, bár a rendeletben már 2000 óta nyitott volt a lehetőség köztérmegújítások támogatására is. A fogyatkozó számú bérlakással a támogatások forrása és célterülete is folyamatosan szűkült.  Egy 2013-as törvénymódosítás* szükségessé tette a maradék keret –  5,3 milliárd forint – szétosztását.

A fennmaradó forrást az addigi lakássúlypontú program alapján nem lehetett hatékonyan, az egész város szempontjából eredményesen felhasználni, ezért az új fővárosi vezetés úgy döntött, hogy a városrehabilitációs keretből a társadalmi igényeknek jobban megfelelő programok támogatására kíván lehetőséget biztosítani. A pénzügyi forrás korlátait átgondolva olyan támogatási rendszer kidolgozása volt indokolt, ami a szükséges mértékű fizikai beavatkozás mellett önmagán túlmutató társadalmi változásokat indít el, katalizátorként működve gerjeszti a megújulást a város több pontján. Így kerültek a pályázat fókuszába azok a helyek a városban, ahol az emberek találkoznak és kapcsolatot teremtenek egymással.

Az új célok felé forduló pályázat nevében is összefoglalva jelzi az új irányvonalat; a városrehabilitációs pályázat TÉR_KÖZ címen először 2013. május 3-án került meghirdetésre.

A PÁLYÁZAT CÉLJA

Budapest nagy lehetőségeket rejt, rengeteg tartalékkal rendelkezik: jelenleg kihasználatlan, zárványként vagy leszakadó területként üresen álló és folyamatosan romló állapotú területekkel, amelyek megfelelő tartalommal megtöltve az emberi érintkezés helyei lehetnének. Másrészt a meglévő, jelenleg is használt, de leromlott állapotú közösségi terek felfrissítése is indokolt. A közterek elavulása mögött a karbantartás hiánya mellett a folyamatosan változó, átalakuló használati szokások állnak.

Míg a klasszikus rehabilitációs beavatkozások esetében a hangsúly az épített környezet minél teljesebb helyreállításán volt, addig a TÉR_KÖZ célja elsősorban az újrahasznosítás, az élettel megtöltés; a szükséges fizikai beavatkozások ehhez mérten valósulnak meg.

partnerség

A városrehabilitációs projektek sikere érdekében szükség van valamennyi szereplő aktív részvételére. A TÉR_KÖZ pályázatban a fővárosi és kerületi önkormányzat a helyi magánszférával, civil szervezetekkel, lakókkal együttműködésben valósítja meg fejlesztéseit. Ez a záloga annak, hogy a közösségi terek megújítása valós igényekre épüljön, és hogy a városlakókban felelősségteljes, tulajdonosi szemléletű kötődés alakuljon ki.

komplex programok

Az egészségesen működő köztér határait nehéz meghúzni; együtt lélegzik a kapcsolódó intézményekkel, üzletekkel, vendéglátóhelyekkel. Arculatát meghatározzák a környező épülethomlokzatok és a téren zajló társadalmi események is.  A városfejlesztés keretei között így erősen keverednek a műszaki-építészeti, társadalmi és gazdasági vonatkozások. A hosszú távon is eredményes köztérfelújítás több lábon áll, egymásra kölcsönösen visszaható elemek összességéből épül fel.

innovatív megoldások

Egy jellegzetes köztéri problémára adott újszerű megoldás példaként jár elöl, hivatkozási alap lehet, segít választ adni más, hasonló szituációkra. Ide tartozik az üres, alulhasznosított ingatlanok átmeneti hasznosítása, különböző ökologikus megoldások alkalmazása a városban, illetve minden helyspecifikus, egyedi megoldás a tervezésben, megvalósításban és fenntartásban.

funkcióváltás és funkcióbővítés

A város használati szempontból zátonyra futott, ún. barnamezős területei különleges lehetőséget rejtenek új funkciók befogadására. A minőségi közterek általános jellemzője, hogy az átközlekedésen túl, ideiglenesen vagy állandó jelleggel további szerepet is betöltenek: piac, játszótér, sportpálya, vendéglátó terasz, közösségi kert vagy más közösségi funkció kaphat rajtuk helyet. A köztéren a helyi használatot erősítő funkciók megjelenése hatékony motorja lehet a helyi gazdaságélénkítésnek is.

helyi identitás

Sokan szeretjük Budapestet, de még inkább Óbudát, Józsefvárost, Békásmegyert vagy a Wekerlét. A nagyváros lazán összekapcsolódó környékek, szomszédságok rendszeréből épül fel. Az otthonérzet kialakulásában kulcsfontosságú szerepe van az egyedi arculatú helyeknek, és annak, hogy a helyi lakosság milyen mértékben részese, alakítója szűkebb környezetének.

fenntarthatóság

A pazarló, alkalomszerű látványberuházások helyett már tervezéskor a teljes életciklust, megvalósítási és fenntartási időszakot is szem előtt tartó gondolkozásmód. Megalapozott igényekre épít, a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyan használja fel társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból.

KAPCSOLÓDÓ HÍREK

Interjú Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével

május 8th, 2021| Interjú Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével e-mailben készítettünk interjút. Miben más ez a munka, mint pl a 13. kerületi? A Rákos-patak 13. kerületi szakaszán a rehabilitációs munkák nem érintették a patakmedret, csak a patak két partját. Ennek

Tudtad-e?

április 28th, 2021| Tudtad-e? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Rákos-patak mentén le lehetne futni a maratont. Az ugyanis "csupán" kicsit több mint 42 km, míg a Rákos-patak teljes hossza 44 km. (fotó forrás: pixabay.com)

Tudtad-e?

április 21st, 2021| Tudtad-e? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Többszáz éve vízimalmokat is hajtott a Rákos-patak vize - az egyik legrégebbi volt Európában. (forrás: pixabay.com)

Elindult a Rákos-patak revitalizációja

április 21st, 2021| Elindult a Rákos-patak revitalizációja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hosszú évek tervezése és előkészítése után a napokban megkezdődik a Rákos-patak Egressy út és Mogyoródi út közötti szakaszának rendbetétele. A zuglóiak a fejlesztést követően egy megújult, a korábbinál zöldebb helyen sétálhatnak, sportolhatnak, élvezhetik a napsütést