Vízhasználat otthon

Újabb szuper minikutatás eredményeivel jövünk!

A tavalyi év utolsó hónapjai nálunk a vízgazdálkodás jegyében teltek, és mostanra meg is van a “Vízhasználat otthon” című kérdőívünk eredménye. A kutatásban a budapesti és Budapest vonzáskörzetében élő lakosság vízhasználati szokásait, ismereteit vizsgáltuk. Jöjjenek a számok!

Spórolási szokások

Az már szinte mindenkinek természetes, hogy nem folyatjuk a vizet fogmosáskor, és megszereljük a csöpögő csapokat (legalábbis tudjuk, hogy így kellene), ez a tudás tükröződik a kutatásban is, ezek a jó szokások 90% feletti arányban jellemzők a válaszadókra. De mi a helyzet az esővízgyűjtéssel, vagy a gyümölcsök mosásakor keletkező vízzel? Ezeket a spórolási technikákat már csak 20 és 11-ban alkalmazzák a kutatásban résztvevők.

Vízhasználati szokások

Vízhasználati szokások

Víztakarékos eszköztár

Vízórában jók vagyunk, az biztos: a válaszadók otthonában 92-ban van vízóra. Viszont csak 60%-nál van víztakarékos vécétartály, a víztakarékos csapok és zuhanyfejek pedig 43 és 45%-ban vannak jelen a háztartásokban.

Van-e Önnél otthon...?

Van-e Önnél otthon…?

Az a sok palack…

Bár a palackos vizek fogyasztása országosan növekszik, a kérdőívet kitöltők közt elég nagy az elutasítás a műanyagpalackokkal szemben. 78%-uk azért dönt a csapvíz mellett, hogy ne keletkezzen még több műanyaghulladék, és csökkenjen a palackok szállításával járó környezetterhelés.

Csapvíz vagy palackos?

Csapvíz vagy palackos?

Csökkentenénk a “vízlábnyomunkat”

A kérdőívben néhány meglepő adattal álltunk elő: „Minden termék, élelmiszer előállítása vizet igényel. Egyetlen papírlap gyártásához 10 liter, egy adag marhasztékhez 2500 liter, 100 gramm kenyérhez 160 liter, egy kávéhoz 130 liter, egy pólóhoz 1000 liter víz szükséges.”
A válaszadók 41%-a saját állítása szerint tisztában van ezekkel az adatokkal. A környezeti terhelés érdekében 94%-uk hajlandó lenne változtatni a fogyasztási szokásain.

Vízlábnyom csökkentése

Vízlábnyom csökkentése

 

Fő motiváció a zöldülés

Arra a kérdésre, hogy mi miatt spórolnak a vízzel, válaszadóink 77%-a a környezetvédelmi szempontokat nevezte meg, mint legfontosabb ösztönzőt. Ugyanakkor 42%-uk a pénz miatt is takarékosan bánik a vízzel. Figyelem, pénzspórolás és zöld életmód nem zárja ki egymást!

 

Vízgyűjtés és újrahasznosítás

Kíváncsiak voltunk, mennyire ismerik, és mennyire fogadják el az emberek a környezetbarát városi vízgazdálkodás eszközeit. Mivel az egyes technológiák alapjai régóta ismertek, az ismertség mindegyiknél elérte a 80%-ot: az esővízgyűjtés és -hasznosítás lehetőségeit a válaszadók 92%-a ismerte, a szürkevíz hasznosításáról 80% hallott már, a zöldtetőkről pedig 83%. Az elfogadottságuk ennél is magasabb: az esővízhasznosítás szélesebb körű elterjedésével 98%, a szürkevízhasznosítás terjedésével 95% ért egyet, 97% szerint pedig több zöldtetőre lenne szükség.

Körkörös vízgazdálkodási technológiák

Körkörös vízgazdálkodási technológiák

 

Mindennapi klímaszorongásaink

Megkérdeztük, hogy klímaváltozás okozta hatásoktól mennyire tartanak a válaszadók. A legtöbben több tényezőt is nagyon aggasztónak találtak: leginkább a száraz, aszályos időszakoktól tartanak (86% szerint nagyon aggasztó), ezt követik az ivóvízellátási gondok (83% szerint nagyon aggasztó) és az árvizek (76% szerint nagyon aggasztó).

 

Mennyire tart a klímaváltozás hatásaitól?

Mennyire tart a klímaváltozás hatásaitól?

 

A nemzetközi kutatás egyébként a City Water Circles nemzetközi projekt része, velünk együtt 6 ország vesz részt  benne.

Még egyszer köszönjük mindenkinek, aki kitöltötte a kérdéssort!

 

CWC logo

A nemzetközi együttműködési projektet az Interreg CENTRAL EUROPE Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

2020-01-08T12:35:02+00:00