Bár jelenleg Magyarországon az avarégetést országos érvényű jogszabály tiltja, ősztől tavaszig mégis sok helyen gyulladnak fel az égetésre szánt kupacok. Hogy lehet ez?

Az országos tiltó rendelet ugyanis hagy egy kiskaput: az önkormányzatoknak megengedi, hogy helyi rendelettel – például valamelyik hétvégi vagy esti időszak kijelölésével – feloldják az általános tilalmat. Ezzel a települések többsége él is. Emellett sok az illegális égetés, vagyis amikor az általános tiltás ellenére, vagy a kijelölt időszakon kívül gyújtják meg a kerti hulladékot.

Figyelem! Budapest egész területén, egész évben tilos az avarégetés!

 

Légszennyezés felső fokon

A kerti avarégetés azért különösen szennyező, mert a rossz légellátás mellé alacsony égéshőmérséklet, magas nedvességtartalom társul, így sosem tökéletes az égés. Ilyen körülmények között a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid mellett az emberi egészséget, a környezetet, az éghajlatot károsító anyagok kerülnek a levegőbe – például szén-monoxid, szálló por (PM10), és más veszélyes, rákkeltő anyagok. Egy 100 kg-os avarkupac elégetése során annyi szálló por jut a levegőbe, ami akár 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett – ez egy közepes magyar település teljes légköre.
További problémát okoz, hogy gyakran keveredik műanyag és műgyantával kezelt fa a kerti hulladékok közé, illetve növényvédőszer-maradványok is megtalálhatók a növényi részeken, így még több veszélyes, rákkeltő égéstermék keletkezik.

Ráadásul az égetés során egyúttal értékes tápanyagok vesznek el, hiszen a zöldhulladékból humuszt lehetne előállítani, míg az égetéskor keletkező hamu csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra.

Komposztálni jó

A komposztálás kb. 1 éves folyamata során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át humusszá, amely használatával javul a növények tápanyag ellátottsága és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képessége, nő a talaj vízbefogadó és víztározó képessége, feleslegessé válik a tápanyagok mesterséges pótlása, a műtrágyázás.

A komposztálásba bárkinek érdemes belekezdenie, elegendő néhány egyszerű szabályt követni: a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme.
Ha nincs lehetőség helyben komposztálásra, akkor a zöldhulladékokat szelektíven kell gyűjteni és elszállíttatni. Budapesten a zöldhulladékot az FKF kizárólag a saját logójával ellátott, biológiailag lebomló hulladékgyűjtő zsákokban szállítja el, a zsákokat rengeteg helyen be tudjuk szerezni.

 

A cikk a Tiszta levegőt! AWAIR projekt keretében készült. A nemzetközi együttműködési projektet az Interreg CENTRAL EUROPE Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

A cikk szerzője a Levegő Munkacsoport