Egyre inkább hódít a világ nagyvárosaiban az úgynevezett zöldtető, amikor házak – vagy igazán extrém esetben buszok – tetejét beültetik és az így kialakult zöldterületet gondozzák is, akár egész tetőkertet hozva létre zöldségekkel és gyümölcsökkel. Itthon még nem terjedt el különösebben ez a fajta tetőbevonás, pedig akár a számlákon is lehet spórolni vele.
Mi ez pontosan?
A zöldtető azt jelenti, hogy egy épület tetejét részben vagy egészben zöldfelület borítja növényekkel, egy vízhatlan szigetelő réteg felett. Az ültetőközeg méretétől és a födém terhelhetőségétől függően lehet kisebb energiabefektetést igénylő zöldtetőt telepíteni, de akár egész kertet is. Fontos megjegyezni, hogy bár szintén szép látvány, a tetőn elhelyezett cserepes növények együtt nem alkotnak zöldtetőt hivatalosan, de kezdetnek természetesen megteszi, ha éppen nem tudja valaki beültetni a tetőt, akkor már ez is segít. És akkor térjünk is rá a legégetőbb kérdésre:
De minek?
A zöldtető, amellett, hogy szuperül néz ki, hasznos is: felszívja és hasznosítja az esővizet, télen melegíti, nyáron hűti az alatta lévő területet, segít a városi hőmérséklet csökkentésében és enyhíti a hősziget-effektust. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a klímaváltozás miatt egyre nagyobb probléma a városokban, hogy a nem elegendő zöldterület miatt sokkal magasabb a hőmérséklet nyáron, mint az indokolt lenne. Ezzel szemben egy zöldtető nemcsak csökkenti a körülötte élők stressz szintjét, hanem az épület hűtési és fűtési költségeit is csökkenti – éves szinten ez akár 10-15%-os megtakarítást is jelenthet! A legfontosabb pozitív hatása a zöldtetőknek a hősziget-effektus és az épület energiafelhasználásának csökkentése mellett, hogy a szálló port és a szén-dioxidot is megköti.
Zuglói érdekesség, hogy itt a kerületben létesült az első komolyabb hazai zöldtető a 90-es évek második felében a Siemens irodaház tetején, az új építésű Mesevonat Bölcsőde pedig már eleve zöldtetővel épült.
Hogyan lehet ilyenem?
A zöldtetőben az a legjobb, hogy házilag is előállítható és nem is olyan költséges, hiszen jótékony hatásai messze felülmúlják a kialakítást. Kétféle zöldtető van: extenzív és intenzív. Anélkül, hogy túlságosan elmerülnénk a részletes definíciókban, elmondható, hogy az extenzív zöldtető az, amelyikkel keveset kell foglalkozni, csupán az időnkénti gyomlálás elkerülhetetlen, míg az intenzív zöldtető olyan, mint egy kert – és ugyanannyit is kell vele foglalkozni.
Mielőtt nekiállna bárki beültetni a saját házának a tetejét, feltétlenül egyeztessen egy statikussal: fontos tudni, hogy mennyit bír a födém. Bár a házak általában túl vannak biztosítva, de extenzív tetők esetében plusz 100-120 kg-ot, intenzív tetők esetében pedig alsó hangon 300 kg plusz terhelést kell bírnia a háznak négyzetméterenként.
Na jó, de mindezt mennyiért?
Természetesen a telepítés költsége nagyban függ a tervezett zöldtető méretétől, de átlagosan elmondható, hogy egy extenzív tető már 6-10 ezer forintos négyzetméterenkénti díjjal létrehozható, míg nagyobb tetőkert esetén ez igényfüggő, a határ a csillagos ég.
Míg Magyarországon a zöldtető még ritkaság, addig rengeteg másik országban már teljesen alapvetésnek számít, sőt, kormányzati szándék van a megerősítése mögött. Angliában éves szinten 17%-os növekedést mutat a zöldtető piaca, Franciaországban és New Yorkban az újonnan épített lapostetős házak esetében kötelező zöldtetőt vagy napelemet is telepíteni, Stuttgartról már most úgy beszélnek, mint Európa zöldtető fővárosa, Szingapúrban pedig már buszok tetején is zöldtetőt alkalmaznak.
A zöldtetőnek nagy jövője van, ami talán segít abban, hogy a jövőben egy fokkal kibírhatóbb legyen a városi élet a nyári kánikulában.
Az alábbi kérdőív kitöltésével pedig 5000 Ft értékű Zöld-utalványt lehet nyerni:
A nemzetközi együttműködési projektet az Interreg CENTRAL EUROPE Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.