Zugló részvételi környezeti rendszertérképezésén dolgoztak egy kétnapos workshopon a Társadalomfejlesztési Főosztály kezdeményezésére a zuglói önkormányzat munkatársai.
Gondolkoztál már azon, hogy miért olyan nehéz megoldani a városi környezeti problémákat? Miért van az, hogy ha valahol megoldunk egy dolgot (például gyorsan elvezetjük a csapadékvizet a villámárvizek ellen), azzal akaratlanul egy másik problémát idézünk elő (kiszárad a városi növényzet)?
A klímaváltozás egy úgynevezett „összetett probléma” (angolul: „wicked problem”), azaz olyan soktényezős kihívás, amelynek nincs egyszerű megoldása, mivel számos érintett, egymásnak ellentmondó érdek és folyamatosan változó körülmény alakítja. A klímaváltozás hatásai a társadalom különböző csoportjait is eltérő módon érintik, ha a problémára nem komplex módon tekintünk, akaratlanul növelhetjük a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a különböző szakmák még szorosabban működjenek együtt, mint valaha. Éppen ezért a Zuglói Önkormányzatnál egy izgalmas, rendhagyó kísérlet zajlott: egy kétnapos részvételi rendszertérképezési workshop keretében a hivatali szakértők közösen próbálták meg összefüggéseiben látni a kerület előtt álló környezetvédelmi kihívásokat.
A következőkben bemutatjuk, hogyan zajlott ez a közös munka, és mit jelent ez a módszer Zuglóra nézve!
Mi az a részvételi rendszertérképezés?
A módszer lényege egyszerű, mégis forradalmi: ahelyett, hogy a problémákat (például a légszennyezést, a parkolási nehézségeket vagy a zöldterületek hiányát) egymástól elszigetelve vizsgálnánk, egy nagy, összefüggő hálózatként – rendszerként – tekintünk rájuk.
A workshopokat Tenke Máté, az Oxfordi Egyetem környezeti változás és szakpolitika mesterszak hallgatója vezette facilitátorként. A cél nem egy „tökéletes” tudományos problématérkép elkészítése volt, hanem az, hogy a különböző hivatali osztályok (társadalomfejlesztés, várospolitika, egészségfejlesztés, zöldterület-fenntartás stb.) megosszák egymással a látásmódjukat, és egy közös mentális modellt alkossanak a kerületről.
A rendszertérkép néhány alapvető építőelemből áll, amelyeket bárki könnyen megérthet:
- Tényezők (csomópontok): Olyan dolgok, amelyek mennyisége vagy minősége változhat (pl. faállomány állapota, átmenő autóforgalom mértéke, lakossági elégedettség).
- Kapcsolatok: Megmutatják, hogy az egyes tényezők hogyan hatnak egymásra.. Pozitív kapcsolat esetén a két tényező azonos irányban változik (pl. ha nő a faültetések száma, nő az árnyékolás mértéke is). Negatív kapcsolat esetén a változás ellentétes irányú (pl. ha nő a fák száma, csökken a hőségérzet).Visszacsatolási hurkok: Olyan ok-okozati láncolatok, amelyek önmagukat erősítik meg (pl. több autó -> több parkolóhely-igény -> még több autó) míg a kiegyenlítő visszacsatolások a rendszer stabilitását segítik fenntartani. Késleltetés: Fontos észben tartani, hogy a környezeti beavatkozások többsége (mint egy facsemete elültetése) nem azonnal, hanem csak évek múltán fejti ki teljes hatását.
A problémák és a stratégiák összekapcsolása
Az első műhelyalkalmon a résztvevők összegyűjtötték Zugló legégetőbb környezeti és társadalmi kihívásait. A szakértők post-it cetlik segítségével vizualizálták a mindennapi munkájuk során tapasztalt jelenségeket, lakossági panaszokat és visszatérő problémákat.
Ezt követően a meglévő hivatalos kerületi stratégiai terveket – mint a Zöld Zugló Közösségi Klímastratégia, a SECAP (Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv) és a ZIFFA (Zugló Zöldinfrastruktúra Fejlesztési- és Fenntartási Akcióterve) – is behozták a közös gondolkodásba és az összegyűjtött kihívásokat csoportokba rendezték. A résztvevők megvizsgálták, hogy a stratégiákban szereplő célok (pl. lakóépületek hőszigetelése, kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, biológiai sokféleség megőrzése) hogyan kapcsolódnak össze a valóságban a társadalmi kérdésekkel, mint például az idősek hőség-sérülékenysége vagy a lakossági bizalom.
A beavatkozási pontok és a jövő útja
A második nap az első napon összegyűjtött problémacsoportok közötti kapcsolatok feltérképezésével indult, kitérve a komplex megközelítést támogató városkormányzás akadályaira és elősegítésének lehetőségeire.
Ezt követően a munkacsoport konkrét, kézzelfogható projekten keresztül modellezte le az összetett kihívások kérdéskörét. A ZIFFA program célkitűzéseihez igazodva a Rákos-patak menti rekreációs övezet fejlesztésére esett a választás, mivel ez a zuglóiak által kedvelt és fontos, ugyanakkor számos kiaknázatlan lehetőséget rejtő zöldhálózati elem. A terület fejlesztése ugyanakkor összetett kihívásokat is jelent, többek között a megosztott tulajdonviszonyok, a sokféle érintett szereplő és igény, a szigorú szabályozási környezet, a hosszútávú tervezés és rövidtávon megvalósítható fejlesztések összehangolása, valamint a jelentős beruházási forrásigény miatt. A modellezés során kirajzolódtak a szükséges következő lépések, ahhoz, hogy az önkormányzat intézményi szinten hatékonyabban tudjon a komplex kihívásokkal foglalkozni és tudatosabban tervezni.
Miért jó ez a zuglói polgároknak?
Amikor az önkormányzati osztályok nem elszigetelten (úgynevezett „silókban”) működnek, hanem közösen látják át a kerület működését, az sokkal komplexebb, és ezáltal hatékonyabb megoldásokhoz vezet, és így nagyobb mértékben javítja a lakosok életminőségét.
A rendszertérképezés segít abban, hogy a kerület fejlesztési forrásait költséghatékonyabban használják fel, és elkerüljék a beruházások nem várt mellékhatásait. Emellett közelebb hozza egymáshoz a környezetvédelmi célokat és a lakossági igényeket, garantálva, hogy a jövő Zuglója ne csak zöldebb, hanem mindenki számára élhetőbb és igazságosabb hely legyen.
Ezen előkészítő munkára építve indul el a Fenntarthatósági Munkacsoport, amely a fenntarthatósági szemlélet rendszerszintű intézményesülését és a stratégiák gyakorlatban ültetését tűzi ki célul.