A zuglói Közösségi és Részvételi Osztály munkatársai a közösségi alapok működését vizsgálták Eszéken. A demokrácia, különösen a részvételi demokrácia nem egy önmagától működő állapot, hanem az a polgárok folyamatos cselekvését, aktív részvételét és felelősségvállalását igényli. De nem csak a polgárokét, hanem a kormányzati szerveknél dolgozó szakemberekét is. A demokratikus intézményrendszer bevezetése és működtetése mellett az is fontos, hogy újabb és újabb módszereket is megismerjünk és kipróbáljunk. Ebből a célból állt össze négy európai város, uniós pályázati forrásából.
A Democracity projekt célkitűzése, hogy a résztvevők nemzetközi találkozók során megismerhessék a négy partnervárosban működő részvételi programokat, tapasztalatokat. A zuglói Közösségi és Részvételi Osztály márciusban fogadta a partnereket, és a részvételi költségvetés módszertanát, budapesti tapasztalatait osztotta meg velük. Második alkalommal, júliusban a horvátországi Eszékre (Osijek) látogattunk el, ahol a közösségi alapok működésébe tekinthettünk be egy műhelymunkán.
A közösségi forrásteremtés intézménye
A közösségi alapok vagy közösségi alapítványok olyan helyi (gyakran civil) szerveződést jelentenek, amely pénzt és erőforrásokat gyűjtenek össze egy adott településen vagy városrészben, majd ezeket a helyi közösség fejlesztésére és helyi kezdeményezésekre osztják szét. Az ilyen alapok elsősorban helyi lakosoktól és vállalkozásoktól fogadnak el adományokat (alapvetően pénzt), és a támogatások elosztásáról is általában egy, a helyiekből álló bizottság dönt a saját maguk által meghatározott szempontok alapján. Persze fordítva is működhet: először kiderül, hogy milyen helyi ügyek felkarolására van igény, és ehhez segít az alapítvány forrást teremteni.
Értelemszerűen az ilyen alapok jelentős közösségfejlesztő, kapcsolatépítő hatással rendelkeznek. Aki részt vesz egy ilyen alap munkájában, az megtapasztalja, hogy milyen jó tevőlegesen is benne lenni a szomszédsági ügyek előre mozdításában, a közös cselekvésben.
Magyarországon számos közösségi alapítvány működik hasonló elvek szerint, például a Ferencvárosban vagy Óbudán, de 2021-ben Zuglóban is létrejött egy ilyen – pillanatnyilag jobbára inaktív aktív – szervezet.
Kettő az egyben: közösséget fejleszt és támogat
Horvátország negyedik legnagyobb – 100 ezer fős lakosságú – városában egy olyan alapítványt látogatott meg a projekt csapata, amely egyszerre lát el közösségfejlesztő munkát, és működik közösségi alapként.
Ez a gyakorlatban azt jelentik, hogy Eszéken és a környékén az alapítvány segít felkarolni helyi ügyeket, vágyakat, mentorként e folyamatok mellé áll, majd segíteni tud a forrásteremtésben is.
A szomszédsági malacpersely
A horvát szakemberek egyik fő üzenete az volt, hogy kezdjük a munkát kisléptékben. Eszéken ez például több, kisebb iskolai fejlesztést jelentett, amelyekhez az alapítvány segített forrást teremteni a közösségen belül.
Hogyan lehet pénzt gyűjteni helyben? Hát például malacpersellyel. Az alapítvány konkrétan malacperselyeket helyezett ki helyi boltokban, helyi vállalkozóknál, iskolákban. Az adott ügyet támogatni kívánók ide dobhatták be hozzájárulásaikat. A malacokat egy idő után begyűjtötték, a felhalmozódott összeget pedig a fejlesztésre tudták fordítani. A malacperselyekkel nemcsak pénzt gyűjtöttek, hanem a „sok kicsi sokra megy” elvét is megtapasztalhatták az akcióban részt vevők. Emellett arra is jó lehetőséget adott, hogy a gyerekek megértsék az adományozás és a közös célokért való felelősségvállalás fontosságát.
Az alapítvány később képessé vált arra is, hogy uniós forrásokra is pályázzon, így a perselyekben gyűlő összegek mellett komolyabb anyagi forrásokat is le tudott hozni a helyi közösségi fejlesztésekre.
Látható ügyek, mentorált közösségek
A horvát alapítvány sikerének egyik titka, hogy konkrét, látható ügyeket karolnak fel, amelyek belátható időn belül sikerélményt, eredményt hoznak. A siker másik összetevője, hogy az érintett közösség számára mentorálást biztosítanak, vagyis kézen fogva végigvezetik a közösséget a fejlesztés és a forrásteremtés folyamatán. Így valósul meg, hogy a klasszikus közösségfejlesztés társul a forrásteremtő munkával.
A sikerhez valószínűleg hozzájárul az alapítvány ún. „értékalapú közösségfejlesztési” megközelítése is. Ilyenkor a közösség nem annyira a hiányokra koncentrál, hanem arra, hogy miből tud építkezni: a belső erőforrásokra, lehetőségekre.
Legyen ilyen Zuglóban?
Te örömmel fogadnád, ha Zuglóban működne egy olyan szervezet, amely segít felderíteni, beazonosítani azokat a helyi ügyeket, ötleteket, kezdeményezéseket, amelyek alapvetően nem az önkormányzat feladatainak sorába, hatáskörébe tartoznak, majd ezen ügyek mellé mentorálást biztosítana, és még a forrásteremtésben is segítene?
Te milyen helyi ügyekkel foglalkoznál szívesen? Beleállnál-e tevékenyen ezek felderítésébe, a megoldás kidolgozásába? Támogatnál-e kisebb helyi, a szomszédságodat és az abban élő közösségeket érintő kezdeményezéseket?
(A cikkben leírt látogatás a CERV-2025-CITIZENS-TOWN-NT támogatási program Democracity nevű projektjében valósult meg.)