A nagyvárosokban az emberek főként a közlekedést okolják a rossz levegőért. Azt azonban kevesen tudják, hogy telente az elavult fűtési rendszerek, a rosszul megválasztott, vagy gyenge minőségű tüzelőanyagok is jócskán részesei a légszennyezésnek. Ráadásul a lakossági fűtés majd minden formája szén-dioxid-kibocsátással jár, így hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.

Aki építkezik vagy fűtéskorszerűsítést tervez, dilemma előtt áll: milyen fűtési módot válasszak? Mivel ártok kevésbé a környezetnek, mi az, ami belefér a család költségvetésébe, mennyibe kerül majd melegen tartani az otthonunkat?

Fatüzelés: nosztalgia finom korommal fűszerezve

A fa az emberiség legősibb fűtőanyaga. Kétségtelen, hogy a kandallóban lobogó hasábok és a cserépkályha sugárzó melege nagyon hangulatos tud lenni. De ennek is megvan az ára: a fa égetésével kis méretű és ultrafinom koromrészecskék, szén-monoxid, nitrogén-oxidok kerülnek a levegőbe. Mind olyan anyag, amit nem tanácsos belélegezni, mert komoly egészségi kockázatot jelentenek.
Persze fatüzelés és fatüzelés közt ég és föld lehet a különbség: jó minőségű, száraz tűzifával, jó hatékonyságú, rendszeresen karbantartott berendezéssel csökkenthető a káros anyagok kijutása.

A fa is megújul, igaz, idő kell neki

Gyakran halljuk azt az érvet, hogy a fa környezet- és éghajlatbarát, hiszen megújuló energiaforrásról van szó, és égetése során éppen annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, amennyit a fa élete során a levegőből kivont. Ez igaz is, de az égetéskor keletkező egyéb szennyezőanyagoktól nem mentesít, a sötét koromrészecskék pedig tovább fokozzák a légkör melegedését. Ráadásul a kitermelés, szállítás is energiaigényes folyamat.

A fatüzelés mérlegelésekor arra is gondolni kell, hogy sok év telik el addig, míg egy kivágott fa helyén egy hasonló méretű új fa nő ki, ezért, ha a környezet védelme fontos, akkor fenntartható gazdálkodásból származó fát érdemes vásárolni.

A fűtés fekete báránya

Itthon, különösen a nagyvárosokban kevésbé jellemző, de még mindig előfordul, hogy szén kerül a kályhákba. A szénfélék égetése során még a fatüzelésnél is több szennyező anyag kerül a levegőbe. A korom, nitrogén-dioxid, szén-monoxid mellett ráadásul kén-dioxid és nehézfémek is gazdagítják a repertoárt, különösen a gyengébb minőségű szénfajtáknál, mint például barnaszén vagy lignit.

A földgáz a leggyakoribb háztartási fűtőanyag

A földgáz égetése a szilárd tüzelőanyagoknál kevésbé terheli a környezetet, mivel kevesebb káros anyag kibocsátásával jár, jól automatizálható, és sok lakásban már magas hatékonyságú kondenzációs gázkazánok adják a meleget. Földgáz égetése során is szén-dioxid jut a levegőbe, továbbá a kitermelés és szállítás során jelentős mennyiségű metán, ami a szén-dioxidnál sokkal erősebben üvegházgázhatású gáz.

Az éghajlatváltozáshoz tehát ezzel is hozzájárulunk, azonban megfelelő karbantartás és működés mellett az egészségre közvetlenül káros kibocsátása elenyésző. Milyen veszélyei lehetnek mégis? Ha nem tökéletes az égés, vagy ha a kéményből visszaáramlik a füstgáz, akkor szén-dioxid és szén-monoxid halmozódhat fel a lakásban, ami akár mérgezést is okozhat. Ezért, ha a lakóhelyiségekben található a fűtőberendezés, érdemes szénmonoxid-érzékelőt beszerezni.

Ez már a XXI. század! Kihasználjuk a környezet hőjét

A hőszivattyús hőtermelés, vagyis amikor a környező levegő vagy talaj hőjét vonjuk ki, és használjuk fel, talán a legkorszerűbb fűtési megoldás. Ez csak annyi kibocsátást okoz, amennyi a hőszivattyút működtető elektromos áram előállításához szükséges, így az helyben nem okoz levegőszennyezést. Ha a felhasznált áram nap-, szél- vagy vízenergiából származik, akkor a hőszivattyú zéró kibocsátással jár.
Egy nagyobb rendszer jelentős tervezést és anyagi befektetést jelent, de egy kisebb lakásban egy jó hatékonyságú, fűtő funkciós légkondi is megoldás lehet, hiszen az is a hőszivattyú elvén működik.

Még több tipp és tanács a http://www.futsokosankampany.hu oldalon!

 

A cikk a Tiszta levegőt! AWAIR projekt keretében készült. A nemzetközi együttműködési projektet az Interreg CENTRAL EUROPE Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

A cikk szerzője a Levegő Munkacsoport