Vajon elég biztonságos az iskoláink környezete? Az iskolába való eljutás csupán egy logisztikai feladat, vagy esetleg séta, kikapcsolódás, közösségi élmény? Lehet-e támogatni, hogy több diák érkezzen gyalog, biciklivel, vagy más, az autózásnál zöldebb közlekedési módon? Többek között ezekről gondolkodtunk közösen egy olyan műhelymunkán, amelyen számos zuglói oktatási intézmény szülői, tanárai is részt vettek.

Mit értünk iskolautcán?

A találkozón a BKK munkatársai adtak kóstolót az iskolautcákkal kapcsolatos tudnivalókból. A főváros közlekedési cége az elmúlt évben intenzíven foglalkozott a témával, tanulmányozták a külföldi példákat, budapesti felméréseket készítettek, és két kísérleti helyszínen ki is próbálták a módszertant. Az egyik fővárosi helyszín ráadásul a XIV. kerületi Padlizsán utca.

Ahogy a bevezető előadásból megtudhattuk, az iskolautca fogalma alatt általában az iskola közvetlen környékén kialakított olyan területet értjük, ahol a tanítási idő kezdetén és végén időszakosan, vagy akár állandó jelleggel is korlátozzák a gépjárműforgalmat a diákok biztonságának növelése érdekében. Célja a balesetveszély csökkentése, a levegőminőség javítása, és általában egy élhetőbb, zöldebb városi környezet megteremtése.

A fővárosban végzett felmérések szerint az iskolába járás vágyott módja jelentősen eltér a tényleges közlekedési módoktól, vagyis van igény a változásra. A legegyszerűbb, legkisebb beavatkozást jelentő megoldás, ha a tanítás kezdete előtti, illetve a vége után fél-egy órában valamilyen mobil elemmel az intézmény dolgozói lezárják a forgalmat. Ennél jóval látványosabb és hatásában is jelentősebb változás az állandósított forgalomkorlátozás vagy lezárás, ami lehetővé teszi, hogy az iskola előtti terület más funkciókat is befogadjon: zöldfelületeket, padokat, pihenő- vagy akár játszóeszközöket. Budapesten is van már ilyen, a VIII. kerületi Trefort utcát a közelmúltban alakították át fix iskolautcává.

Az iskolautca puhább verziója a sulizóna, ami egy-egy iskola környezetében elsősorban a forgalom biztonságosabbá tételét jelenti nagyobb forgalmi átszervezés nélkül. Ez jelenthet például sebességcsökkentést, az átkelési lehetőségek, az áttekinthetőség javítását. Ilyenből is van már négy Budapesten, például Újpesten és Kőbányán.

A zuglói főpróba

Ahogy írtuk, a BKK két pilot helyszínének egyike a Zuglói Heltai Gáspár Általános Iskola előtti terület, vagyis a Padlizsán utca. Itt is jól megfigyelhetők a jellegzetes problémák: a gyerekeket autóval szállító szülők kénytelenek így-vagy-úgy megállni egy-két percre, ami viszont használhatatlanná teszi még a meglévő gyalogos felületeket is, és számos balesetveszélyes helyzetet teremt.

A kísérleti szakasz egy pontjáról mi is beszámoltunk. Az elképzelt jó megoldás kísérleti modellezését némileg torzította, hogy egy közeli építkezés miatt a környék forgalmi helyzete a szokásostól eltért az érintett időszakban. Ennek ellenére a tapasztalatok pozitívak voltak, és megszületett a döntés, hogy az iskola előtti tér legyen a gyerekeké, a szülőké, a tanároké, egyszóval a közösségé. Ez 12 parkolóhely megszűntetését jelenti, ezek helyére viszont köztéri funkciók, zöldfelületek, utcabútorok kerülhetnek. A terület legjobb, legszerethetőbb használatának megtervezésre további műhelymunkákon kerül majd sor az érintettekkel közösen.

A Benedek Elek EGYMI-ben tartott műhelyen is részt vett néhány fő, aki be tudott számolni a Padlizsán utcai kísérlettel kapcsolatos élményeiről.

Négy asztal, négy helyszín

A BKK által behozott módszertan szerint négy asztalnál dolgoztunk, egy-egy konkrét helyszínt vizsgálva.

Az egyik asztalnál a műhelymunkát befogadó intézmény előtti terület, azaz az Álmos vezér utca egy szakasza került fókuszba. A résztvevő szülők, tanárok, szakértők egyetértettek abban, hogy a keskeny zöldsávval elválasztott út iskola felőli oldalát jó lenne autómentes közösségi térré alakítani, biztonságosabbá és zöldebbé téve az intézmény környezetét. Természetesen meg kell vizsgálni az átalakuló forgalmi rendet, és fel kell mérni, hogy a lecsökkenő parkolószám okoz-e akár a környékbeliek, akár az iskola használói számára áthidalhatatlan problémákat.

Egy másik asztalnál a Zuglói Tücsöktanya Óvoda és a vele szemben található Patakparti Bölcsőde környezetét vizsgáltuk. Itt a fő problémát az okozza, hogy az utcát (persze érthetően) a környékbeliek használják parkolónak, márpedig egy bölcsőde és egy óvoda esetében az autóval érkező szülőknek olyan megállási lehetőségre van szüksége, ami lehetővé teszi, hogy bekísérjék gyermeküket. A két intézmény közös célja egy olyan reggeli környezet kialakítása, amely nyugodtabb, biztonságosabb és egészségesebb a gyermekek számára.

A harmadik asztaltársaság a Hunyadi János Ének-Zenei, Nyelvi Általános Iskola előtti forgalmi helyzetet elemezte. Itt a reggeli torlódás okozza a fő feszültséget, amire nem csak az iskolát használók, de a helyiek is panaszkodnak. A közös gondolkodás egyik fontos tanulsága az volt, hogy a Wass Albert tér egészét érdemes vizsgálni, nem csupán az iskola előtti útszakaszt. A tér funkciói, a lakóövezeti jelleg, a parkolási helyzet és a közlekedési mintázatok együtt alakítják a problémát – és valószínűleg a megoldást is.

A negyedik párhuzamosan dolgozó csoport pedig az Egészséges Utcák programmal is érintett Őrnagy utcái Meseház Tagóvoda környezetéről beszélgetett. A bázisintézményként működő óvodába jellemzően többen járnak távolabbról, mint egy hagyományos óvodába, de bonyolítja a helyzetet az is, hogy az utcában működő Csanádi Árpád Sportiskolánál a napközben edzésre járó, sportoló gyerekek miatt nem csak a tipikus reggeli és délutáni csúcsidőszakkal kell számolni. A többi mellett ezek mind-mind olyan információk, melyet csak az ott élőkkel, dolgozókkal folytatott beszélgetés során tudhattunk meg.

Csak együtt, közösen

A műhelymunka jól megmutatta, hogy minden helyzet egyedi, és csak úgy találhatunk jól működő megoldásokat, ha a tervezésben részt vesznek azok, akik napi szinten jelen vannak a területen, és így a speciális helyzeteket mindenki másnál jobba látják, értik.

Az önkormányzat támogatását és a biztonságosabb iskolai környezet kialakítása iránti elkötelezettségét mutatta, hogy Busznyák Imre alpolgármester aktív résztvevőként segítette a műhelymunkát, megosztva tapasztalatait és információit például a parkolással kapcsolatos helyzetekről.

A találkozón felvázolt becsült ütemezés szerint minden helyszínen még az idén tovább tud folytatódni a tervezés, a közös gondolkodás.