Zuglóban három közösségi kert működik, Budapesten több, mint 60. Ezek létrejötte számtalan különböző történetet hordoz. A kezdeti időkben, 2011 után civil szervezeti háttérrel jöttek létre az első közösségi kertek Józsefvárosban, elsősorban nem használt építési területeken. Az első sikerek után egyfajta divat lett ez a fajta városi zöldítés, így egyes önkormányzatok maguk is elkezdek ilyen kerteket létesíteni. Mit érdemes tudni erről a műfajról, ami segít abban, hogy a „zöld” Zuglóban felvirágozzanak a kertészkedő közösségek?
Hol tartunk ma?
Zugló három közösségi kertje – a Zsálya kert, a Padlizsán kert és a legújabb Zöldellő Zugló kert – jól mutatja, hogy a kerületben is van igény a közös kertészkedésre. Ennél is árulkodóbb, hogy a kerteket alapító és működtető ZUG Közösségi Kertekért Egyesület a csatlakozni vágyók százas várólistáját kezeli. A Zsálya utcai kert 2014-ben nyílt meg Zugló első közösségi kertjeként. A második kert, a Padlizsán utcai 2019-ben jött létre egyre növekvő érdeklődés mellett. Bizonyítandó, hogy kertet nem csak növénynevű utcákban lehet létesíteni, 2025-ben a fővárosi közösségi költségvetési program támogatásával megnyílt a Zöldellő Zugló kert is az Erzsébet királyné útja és a Rákos-patak találkozásánál.
A zuglói közösségi kertek felívelésének azonban koránt sincs vége. Az önkormányzat Turn The Table nevű, uniós támogatású programja például szintén lehetőséget ad egy kert létesítésére. A tervek a Bonyhádi út és az Örs vezér útja közti zöldfelületre el is készültek, de lakossági tiltakozásnak engedve az önkormányzat új helyszín keresett a közelben. Jelenleg vizsgáljuk, hogy a Vezér utca zöldsávjában létrehozható-e kert, bár a körülmények kevésbé ideálisak. Szóba kerül időnként a Padlizsán kert esetleges bővítése, vagy akár új helyszínek vizsgálata, üres telkek használatba vétele.
A téma…
Ahogy a nevéből kiolvasható, olyan kertekről van szó, amelyeket egy-egy közösség a saját szabályai szerint használ. Jó esetben egy ilyen kert választ adhat a városi ember két alapvető hiányára: a természethez való kapcsolódás igényére, és a közösséghez tartozás emberi vágyára. A közösségi kert a jelentkezők számára tehát egyaránt ajánl közösséget és kertészkedési lehetőséget.
Budapesten az általánosan elterjedt minta az, hogy a kert tagjai kvázi bérelnek egy-egy 4-10 m2-es ágyást, amelyet kedvük szerint (de mindig szigorúan vegyszermentesen) használhatnak, gondoznak. A parcellákban általában különféle idényzöldségeket, fűszereket, virágokat látunk. Emellett általában minden kertben vannak közös területek és eszközök is: komposztáló, szerszámoskamra, esetleg fűszerkert, virágoskert, vagy akár gyümölcsfák.
A közösségi kertek rendszeresen tartanak közösségi eseményeket. Ezek célja lehet valamilyen munka elvégzése (például új komposztáló építése), oktatás, személetformálás (mondjuk a helyes komposztálás tudnivalóiról), mag- és palántacsere, de akár csak a közös együttlét is.
…és variációk
Mi a kert célja?
Bár Budapesten a legtöbb kert a fent leírt mintát követi, a világban ismertek olyan kezdeményezések is, amelyben a tagok közösen művelnek területet, egyfajta közösségi farmként, és így jelentős mennyiségben tudnak egy-egy terményt előállítani. Egy más megközelítés, amikor pont nem az élelmiszer-előállítás a cél, hanem egy közös pihenőkert vagy éppen erdő (lásd: Auróra Klímakert) létrehozására és fenntartására áll össze egy közösség. Természetesen ezek bármilyen elegye, kombinációja is elképzelhető.
Milyen a parcellák kialakítása?
A hazai, élelmiszertermelésre beállított kertekben a legfeltűnőbb különbség a parcellák kialakításának módja. Gyakori megoldás a valamilyen anyagból (általában fából) készült oldalfallal kiemelt magaságyás alkalmazása. Ennek fő előnye, hogy a növények lényegében az oldalfalak közé betöltött (valahonnan hozatott) talajban élnek, így olyan terület is alkalmassá válhat a kertészkedésre, ahol az eredeti talaj ezt nem tenné lehetővé. Hátránya, hogy az ágyások anyaga sokba kerülhet, pár év múlva pedig azok fenntartása vagy cseréje is egyre több figyelmet (és pénzt) igényel.
A másik megoldás az úgynevezett síkágyás, vagyis a környező tereppel egy szinten lévő ágyás. Ez nyilvánvalóan sokkal olcsóbb, és a fenntartással sem kell bajlódni. Talajcserére egyébként így is van lehetőség: 30-50 cm mélyen kiáshatók a parcellák, és ide, a magaságyáshoz hasonlóan jó minőségű termőföld tölthető. Ha nincs szennyezettség, úgy a meglévő talaj is feljavítható komposzttal, trágyával.
Ki a kezdeményező, ki hozza létre a kertet?
A kert kialakításakor jelentős különbséget jelenthet még az, hogy az önkormányzat mérnöki, beruházói szemlélettel hozza-e létre a kertet, majd azt „kulcsrakészen” átadja a jelentkezőknek, vagy már a tervezés, létesítés folyamatát is a közösségre bízza (arról nem is beszélve, hogy sok kert nem is önkormányzati területen létesült). Mi hiszünk abban, hogy a leendő tagok részvétele a kert megtervezésében és létrehozásában már magában felér egy közösségfejlesztő folyamattal, és ezzel hozzá tud járulni ahhoz, hogy a kert használói igazán magukénak érezzék a területet, és jó közösségi kapcsolatokat alakítsanak ki. Természetesen vannak olyan feladatok, amik nem bízhatók a közösségre, például az öntözővíz-ellátás kiépítése, vagy a kerítés létesítése.
Félelmek az új kertek kapcsán
A Vezér utcai kert kapcsán végzett felméréseink, beszélgetéseink során a helyi lakók több félelmet megfogalmaztak. A jó hír, hogy a ZUG Egyesület tapasztalt szakemberei szerint ezek a helyzetek viszonylag könnyen kezelhetők, vagy éppen nem is igényelnek külön beavatkozást. Az alábbiakban röviden felvázoljuk a főbb félelmeket és az azokra kapott válaszokat.
Gondozatlanná válik a kert, zavaró lesz a látvány. Válasz: a parcellák gazdái, ha nem is sokat, de fizetnek a használatért, ezért nem éri meg nekik gondozatlanul hagyni a területet. Emellett a kert alapszabálya elő is írja a parcellák ápoltságát. Aki mégsem tud olyan intenzíven részt venni, ahogy elképzelte, általában visszalép, a helyére pedig jön más.
A sok kertészkedő miatt hangos lesz a terület. Válasz: a kertek általában évente néhány olyan napot tartanak, amikor elvárják, hogy minden parcellagazda vegyen részt. Az év legtöbb napján mindenki akkor jön, amikor éppen ráér, így egy-egy kertben ritkán van 5-10 embernél több. Ők általában kertészkednek, esetleg beszélgetek, így hangos tevékenység nem zajlik.
Biztos nagy bulik lesznek éjszaka. Válasz: a közösségi kertekben nincs áram, az a jellemző, hogy sötétedés után mindenki hazamegy. Ha esetleg mégis előállna ilyen probléma, és azt a környékbeliek jelzik, könnyen szabályozható a helyzet.
Nő az autósforgalom. Válasz: a közösségi kertekbe jelentkezők általában környezetileg tudatos emberek, ráadásul a közelben laknak, ezért viszonylag ritka, hogy valaki rendszeresen autóval érkezik egy kertbe. Az autós forgalom növekedésétől tehát nem kell félni.
Tüzet raknak, füst lesz. Válasz: valóban van olyan kert, ahol találunk tűzrakót, és évente néhányszor a közösség bográcsozik egyet. Ha azonban olyan a kert elhelyezkedése, hogy ez zavaró lehet, akkor könnyen hozható olyan szabály, hogy ne legyen tűzrakás.
Nyitottság a szomszédságra
Közösségi kertek gyakran olyan zöldfelületen jönnek létre, amely korábban közhasználatú volt, persze ezen belül általában a kevésbé használt részeken. A helyi lakókban, közösségben ez rossz érzéseket kelthet: ahová eddig bemehettünk, az most le lesz kerítve a kiváltságos tagok számára. Hogyan lehet oldani ezt a rossz érzést, esetleg az ebből fakadó ellenzést, konfliktust?
A kerteket nem igazán lehet őrizetlenül nyitva hagyni, hiszen a tagok rengeteg energiát és akár pénzt öltek abba, hogy élelmiszereket termeljenek a saját parcellájukon. Fontos azonban, hogy amikor van valaki a kertben, akkor legyen nyitott a terület minden érdeklődő számára, a bent lévők meséljenek, mutassák be a kertet.
Hogyan lehet fokozni a nyitottságot? Néhány ötlet:
- Legyen állandó nyitvatartás bizonyos órákban, amire számíthatnak a környéken élők.
- Legyenek hívogató felíratok, belépésre bátorító táblák.
- Legyen a kertben olyan közösségi tér, ahol le lehet ülni, lehet beszélgetni, nézelődni.
- Legyen minél több olyan közösségi program, oktatás, bemutató, amire a tágabb közösség is meghívást kap.
- A kert az online térben is adjon hírt magáról.
A lista folytatható, és kérlek, te is gondold végig, milyennek szeretnél látni egy közösségi kertet!
(Kiemelt kép: Cserhalmi Marcel, www.facebook.com/ZUGkert)