Mit jelent az, hogy közösségi tervezés? Az, hogy esőkert? És az, hogy shared space?
Az Egészséges utcák programban sok szakkifejezést használunk. Nem szeretnénk Titeket kizárni egy projekt alaposabb megértéséből azzal, hogy nem magyarázzuk el a kifejezéseket, amelyeket a program következő, közösségi tervezési fázisában gyakran használni fogunk.
Görgesd végig miniszótárunkat, hogy megismerkedhess a legfontosabb kifejezésekkel!
Közös fogalmak
közösségi tervezés: Olyan, az érintettek bevonásán alapuló, következetesen felépített tervezési folyamat, amelynek során az érintettek a folyamat korai szakaszától kezdve aktívan részt vehetnek az egyes tervezési feladatokban, és eközben elmondhatják szükségleteiket és javaslataikat. A részvétel során az érintettek egymást is meghallgatják, ami segít felismerni, hogy milyen sok különböző élethelyzetű, szükségletű embernek kell egy adott városi helyzetben együtt élnie. Az önkormányzattal és a tervezőkkel együtt dolgozva megismerik a fejlesztéssel kapcsolatos lehetőségeket, korlátokat is. A közösségi tervezés segít megtalálni a mindenkinek leginkább megfelelő megoldásokat.
inkluziv szociális városrehabilitáció: Az inkluzív szemléletű szociális városrehabilitáció olyan komplex városfejlesztési folyamat, amely a fizikai környezet megújítása mellett a helyi közösségek sokszínű igényeinek figyelembevételére és az életminőség javítására törekszik. A fejlesztések célja nem csupán az épületek, közterületek és infrastruktúra korszerűsítése, hanem olyan városi környezet kialakítása is, amely a különböző élethelyzetű és eltérő szükségletekkel rendelkező lakosok számára egyaránt jól használható és befogadó. E fejlesztések során kiemelt szempont, hogy egyensúly jöjjön létre az eltérő használói csoportok érdekei között. Figyelembe kell venni az idősek biztonságos és kényelmes közlekedésre, pihenésre és közösségi kapcsolódásra vonatkozó igényeit, a gyermekes családok és fiatalok rekreációs, játék- és találkozási lehetőségeit, valamint az oktatási intézmények tanulói, dolgozói és látogatói által generált mindennapi használati mintázatokat. Ugyanilyen fontos szempontot jelentenek a helyi vállalkozások, üzlettulajdonosok és szolgáltatók működési feltételei, amelyek meghatározó szerepet játszanak a városrész gazdasági és társadalmi életében. Az inkluzív rehabilitáció alapelve, hogy a közterek és közösségi infrastruktúrák tervezése során a különböző használati igények ne egymás rovására, hanem egymást kiegészítve jelenjenek meg. A gyalogos közlekedés, a pihenőterületek, a zöldfelületek, a közösségi találkozóhelyek, a kereskedelmi funkciók, valamint az oktatási és intézményi környezet használata közötti összhang megteremtése hozzájárul a konfliktusok csökkentéséhez és a közterek élhetőségének növeléséhez. A fejlesztési folyamat fontos eleme a helyi szereplők – lakosok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások és közösségi csoportok – aktív bevonása a tervezésbe és a döntéshozatalba. A részvételi tervezés lehetőséget teremt arra, hogy a különböző érdekek és szempontok megjelenjenek, és a fejlesztések a városrész valós működéséhez és használati mintázataihoz igazodjanak. Hosszú távon az ilyen szemléletű szociális városrehabilitáció olyan sokszínű, kiegyensúlyozott és jól működő városi környezet kialakulását segíti elő, amely képes alkalmazkodni a különböző társadalmi csoportok eltérő igényeihez, erősíti a közösségi együttélést, és növeli a városrész vonzerejét mind a lakók, mind az intézmények és a helyi gazdasági szereplők számára.
shared space: (magyarul osztott tér, közös tér) egy olyan várostervezési és közlekedési koncepció, amely elmossa a fizikai határokat a különböző közlekedési módok (autósok, kerékpárosok és gyalogosok) között azzal, hogy egy térbe helyezi ezeket. Ez a gyakorlatban általában azt jelenti, hogy nincs külön emelt szintű járda, nincs külön jelölt kerékpárút, hanem minden közlekedő ugyanazon a területen osztozik. A tapasztalatok szerint az ilyen, közös használatú közlekedési tér csökkenti a balesetek számát, mert arra ösztönzik a közlekedőket, hogy lassabban menjenek és jobban figyeljenek a egymásra.
A Németpróna-Pöstyén utcák fejlesztésére vonatkozó fogalmak
közkert: A közkertet sokan keverik a közösségi kerttel. Míg a második egy elkerített, parcellázott terület, ahol az emberek a saját céljaikra használhatják a parcellájukat, a közkert egy nyilvános, közösségi zöldterület, amelynek a célja, hogy a városi lakosság pihenésre, találkozásra vagy más szabadidős tevékenységre használhassa. A közkert lényegében egy kisebb közpark.
esőkert: Az esőkert egy olyan, a környezeténél mélyebb fekvésű zöldfelület, amely a környező burkolt felületekről (tetőkről, utakról, járdákról) lefolyó csapadékvizet összegyűjti és elszikkasztja. Elsődleges célja, hogy tehermentesítse a városi csatornahálózatot, miközben helyben tartja és hasznosítja az értékes esővizet. A mélyedés szélét általában mélyen gyökerező, őshonos növényekkel ültetik be, amelyek nemcsak a víz tisztításáért felelnek, hanem élőhelyet biztosítanak a beporzóknak, és a madarak is szívesen látogatják.
klímakert: A klímakert egy olyan zöldfelület a városban, aminek a célja, hogy ellensúlyozza a városi környezet negatív hatásait. A klímakert egyik fő jellemzője a biodiverzitás, az itt élő növény- és állatfajok sokszínűsége. Egy klímakert búvóhelyet, élőhelyet nyújt méheknek, egyéb beporzó rovaroknak, madaraknak, őshonos növényeknek. Egy klímakert tudatosan van megtervezve, ezért lényegében önfenntartó, emberi beavatkozást ritkán igényel. A klímakertek csökkentik a környezet felmelegedését, fenntartják a biodiverzitást. Emellett a helyi közösség számára pihenő- és találkozóhelyet jelentenek, és népszerűsítik a természetvédelmet, vagy például a közösségi komposztálást.
Olvasd el cikkünket, hogy többet megtudj a közösségi kertek fajtáiról!
A Tábornok-Őrnagy-Utász utcák fejlesztésére vonatkozó fogalmak
iskolautca: Az iskolautcának kijelölt útszakasz helyszíntől függően időszakosan (reggel és/vagy délután egy-egy órára) vagy állandó jelleggel gyalogos, kerékpáros, rolleres zónává válik. Az utcában lakók és az arra közlekedők a lezárás ideje alatt is ki- és behajthatnak, de alacsonyabb sebességgel, fokozottan figyelve a gyerekekre. Ezt egyszerűbb forgalomtechnikai beavatkozások egészítik ki: figyelemfelhívó táblák, ehhez kapcsolódó útburkolatfestés, a parkolóhelyek rendezése és rövid megállást lehetővé tevő parkolóhelyek kialakítása.
puszi és pá: Rövid megállást lehetővé tevő parkolóhelyek egy iskolautcában. Ezeken a kijelölt területeken állhatnak meg gyermeküket autóval iskolába hozó szülők, hogy legyen alkalmuk reggel elbúcsúzni a gyermeküktől.
Olvasd el cikkünket, hogy többet megtudj az iskolautcákról!
Ha többet szeretnél megtudni a fejlesztésekről, akkor nézd meg a folyamatosan frissülő projektoldalakat!